Ez egy próba.  

A regisztráció sikerességét teszteli.  

A próba 2. cikket csak regisztrált olvasó láthatja.  

Ha sikeresen regisztrálsz, akkor a főmenüből elérhető, a regisztrált tagoknak szóló  tartalmat is láthatod!

 

Az elmúlt két évtizedben nagyot változott a világ.  A munka világa is.  Mint minden változásnak, ezeknek a változásoknak is voltak, és lesznek is nyertesei és vesztesei is.  Ez tagadhatatlan.  A munka világa már nem annyira a szociális gondolkodás helyszíne, sokkal inkább egy különös piac, ahol a munkaerőnket értékesíthetjük.   Tehát a munkaerő áru, amit a munkavállaló elad, a munkáltató megvásárol.  Ugye milyen egyszerű?  Van kereslet és kínálat és van piac ahol vevő és eladó egymásra talál.  Vagy mégsem?  A híradások egyik felében azt olvasom, hogy rengeteg ember veszíti el a munkáját és nem tud elhelyezkedni.  A KSH honlapján közzétett adatok alapján a munkanélküliek száma 293 ezer.  Ez igen nagy szám, még akkor is, ha a munkanélküliségi ráta folyamatosan javuló tendenciát mutat.   Különösen igaz ez 40 felett, és még inkább igaz 50 felett.  Sok fiatal már az egyetemi tanulmányok megkezdésekor tudatosan készük az ország elhagyására.  Nem bíznak abban, hogy megfelelő munkát találnak itthon.  A híradások mások fele pedig a hatalmas munkaerőhiányt ecseteli, és külföldről remél munkaerőt becsábítani.   Csak sofőrből 6500 ember hiányzik a piacról van hát az igazság?  Nem tudom.  A munkám és a magánéletem során mindkét fél panaszait hallom.  A munkáltatókét, akik már egyszerű, különösebb szakképzettséget igénylő munkákra sem találnak munkaerőt. És hallgatom a másik oldalt is,  akik csalódottan térnek haza az állásinterjúról, aztán elmesélik, hogy az álláshirdetésben említett versenyképes fizetés valójában alig haladja meg a minimálbért.  Meg kell érteni, hogy a munkabér ne a megélhetési költségeihez, hanem a munkaerő piaci árához igazodik.  A munkáltató oldalán pedig el kell fogadni, hogy a munkabér alacsonyan tartásának van határa.  Ha ez alá megy, akkor már nem fog megfelelő munkaerőt kapni.  A magyar munkaerő piac nem zárt többé, a munkaerő el fog vádrolni előbb országhatáron belül, másik régióba, majd Európa olyan országaiba, ahol a kereslet-kínálat egyensúlya egészségesen alakul

Nem az én feladatom, hogy eldöntsem, kinek van igaza.  Abban viszont biztos vagyok, hogy rengeteg kihasználatlan kapacitást lehetne bevonni a munka világába.  Erre nem a munkaviszony az egyetlen és talán nem is mindig a legalkalmasabb megoldás.  A jogi szabályozás már most is lehetővé teszi az atipikus munkavégzést. Elterjedéséhez azonban valódi szemléletváltásra van szükség.  Mindkét oldalon meg kell érteni, hogy a munkaerőnek ára van és azt is, hogy a díjazás a munkaerő ára.  Fel kell ismerni a rugalmas foglalkoztatási formákban rejlő lehetőségeket.  Ehhez szeretnénk Önöknek partnereinkkel karöltve segítséget nyújtani.